Szekunder kutatások adatai és elemzése, valamint primer kutatásokra való igény feltérképezése


 

A szénhidrátokkal kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket ismertették a Magyar Táplálkozástudományi Társaság augusztus végén megrendezett, A szénhidrátok szerepe a táplálkozásban, a modern táplálkozástudomány eredményei tükrében című konferenciáján.
A táplálkozási szakértők most felülvizsgálták korábbi ajánlásaikat, és a bűnbaknak kikiáltott szénhidrátokat felmentették a korábbi vádak alól.
A szénhidrátfogyasztással szemben máig fontos ellenérv a szénhidrátoknak, főként az édességeknek a testsúlyra és fogakra gyakorolt kedvezőtlen hatása. A Magyar Édességgyártók Szövetségének megbízásából idén nyáron Magyarországon végzett kutatásból az derült ki, hogy a kövérségért és a fogszuvasodásért az emberek hazánkban is elsősorban az édességeket és a chips-féléket teszik felelőssé. A kutatási eredmények ennek éppen ellenkezőjét bizonyítják. Ezek szerint nem a megemelt szénhidrátbevitel vezet testsúlytöbblethez. Az elhízás kialakulásában, a helytelen táplálkozás mögött a tápanyagok és a helyes étrend ismeretének hiánya, a fokozott zsírbevitel és a fizikai aktivitásszint csökkenése áll.
A szénhidrátok rehabilitálása a csokoládé pozitív hatásainak felismerésével kezdődött. Korábban már írtunk róla, hogy a kakaó alapanyagú termékek nemcsak lassítják az öregedési folyamatot és a rákos megbetegedések kialakulását, de javítják a kedélyállapotot, és serkentik az agyműködést is.

Miért van szükségünk szénhidrátokra?

A tápanyagok közül a szénhidrátok azok, amelyek rövid távon is meghatározzák teljesítőképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében, melyet a szénhidrátfelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg.

A szénhidrátoknak két fő típusát különböztetjük meg: a cukrokat és a keményítőket. Az élelmiszerekben a leggyakoribb cukrok közé tartozik a szacharóz, a glükóz és a fruktóz, melyek a gyümölcsökben, a zöldségekben és a mézben fordulnak elő. A mindenki által kristályos vagy (por)cukor néven ismert szacharózt cukornádból vagy répacukorból állítják elő. Fő keményítőforrásaink a gabonafélék és a burgonya.
A szőlőcukor az agy, illetve az idegszövet alapvető energiaforrása, és általánosan a gyorsan rendelkezésre álló energiát képviseli.

A cukrok a szervezetben számos életfontosságú funkciót ellátó molekulák alkotói is, az öröklődő tulajdonságokat hordozó ribonukleinsavtól a kötőszövetet felépítő, poliszacharidot tartalmazó kollagénen és elasztinon, továbbá a sejtfal egyik alkotóján át a nyálkahártyák védelmét szolgáló mukopoliszacharidokig.

Nemzetközi összehasonlításban az átlagos cukorfogyasztás 51-131 g/nap/személy között változik, ami az össz-energiabevitel 8-21 százalékát teszi ki.


Az anyagcsere egyensúlyának fenntartásához minimálisan napi 50 g szénhidrát szükséges, de 4184 kJ (1000 kcal) felvett energiára számítva 125-150 g kívánatos. Az agy naponta mintegy 140 g glükózt használ fel.


Korábbi feltételezések szerint a cukorban gazdag étrendnek alacsony a tápértéke, ez azonban megdőlni látszik, mivel a kutatások bebizonyították, hogy nagy cukorbevitel esetén nem csökken a tápanyagok bevitele olyan mértékben, hogy az hiányt eredményezne. Egy skót felmérés szerint hosszú távon a nagy cukortartalmú ételeket fogyasztó személyeknek kisebb a zsírbevitele. Ezen adatok fontosak lehetnek, mert ezek fogják képviselni a jövőbeli táplálkozási szokásokat, tehát ha valaki ezen megfontolásokból kihagyta étrendjéből az édességeket tudatos táplálkozás mellett keresletet fog jelenti egy cukrászdának.
Érdemes felmérést végezni kérdőíves módszerrel, hogy hány %-a az embereknek rendelkezik ismeretekkel erről?


 

Boldoggá és okossá tesz:

A szénhidrátok javítják a kedélyállapotot, és pozitív hatással vannak a mentális teljesítőképességre is. A táplálkozás köztudottan örömforrás, valamint fontos szerepet játszik a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, így a kommunikációnak is sajátos eszköze. Ez fontos lehet, hogy a jövőben növekedhet a tanulók számánál az édességfogyasztás még jobban, valamint a családosok körében. Érdemes kérdőíves formában skála mérőszámok alapján megítélni, hogy hány %-ban befolyásolja ez a tény a fogyasztókat?

De mi van a fogakkal?

A fogszuvasodás kialakulásáért nem egyértelműen a cukor a felelős. A legtöbb nyugati országban a fogszuvasodás gyakorisága nagymértékben csökkent, annak ellenére, hogy a szénhidrátfogyasztásban nem figyelhető meg változás. Az étrend és a fogak egészsége szorosan összefügg egymással, de az a hit, miszerint a szénhidrátok fogyasztásának csökkenésével javul a lakosság fogászati állapota, mára túlhaladottá vált. Ez biztató információ és reméljük ez is befolyásolja majd a keresletet pozitív irányba. Érdemes kérdőíves felmérést készíteni, hogy mekkora visszatartó erőt jelent a fogszuvasodás a fogyasztóban?

Cukor pro- és kontra

- Kétségtelen kapcsolat van a fogszuvasodás és a fermentálható szénhidrátok között, azonban a kifogástalan száj- és fogápolással, ennek veszélye minimalizálható

- Vannak megfigyelések, melyek a cukorfogyasztás és a vastagbélrák közötti összefüggésre utalnak, ez azonban minden valószínűséggel nem oki kapcsolat, hanem a túlságosan sok cukrot tartalmazó étrend rákellenes anyagokban való szegénységét, a kiegyensúlyozatlanságot jelzi

- Sok édesség elfogyasztása után emelkedhet a vérnyomás, de ez nem tartós

- Nincs összefüggés a felnőttkori, 2-es típusú cukorbetegség és a cukorfogyasztás között. Ezt alátámasztja az is, hogy a cukornádvágó munkások között, akik az aratás idején rendszeresen nagy mennyiségű frissen kipréselt levet isznak meg, nem gyakoribb a cukorbetegség. A korszerű felfogás szerint kis mennyiségű répacukor a cukorbetegek étrendjébe is beilleszthető, hátrányos következménye nincs, és nem tapasztalható különbség a természetes és a hozzáadott cukor hatása között

  • A cukor tiltása a zsírbevitel emelkedésének veszélyével jár, ami magában foglalja az elhízás fokozott kockázatát. Az étkezés utáni vércukorszint-emelkedés függ az ételek elkészítési módjától is, nemcsak az egyszerre bevitt szénhidrát mennyiségétől

  • Nem hagyhatjuk említés nélkül az egyes cukrokkal szemben jelentkező intoleranciát (tejcukor-, szorbit-, fruktóz intolerancia) és más, veleszületett szénhidrát-anyagcsere zavarokat, amelyek főleg csecsemőknél és kisgyermekeknél figyelhetők meg. Az adott cukor fogyasztásának kerülése jelentős részben megszünteti a tüneteket.


 

Megállapítható, hogy a cukorbetegségnek nem okozója az édesség és hogy rossz élettani hatásai már bizonyítottan elkerülhetőek. Reméljük a fogyasztási szokásokat erősíteni fogja az édességfogyasztás növekedésével. Érdemes kérdőívvel primer kutatást végezni, hogy az emberek milyen káros és pozitív hatások ismeretében fogyasztanak édességet és hogyan befolyásolhatjuk őket tájékoztatással?


 


 

További szekunder adatok:


 


 

Mi magyarok a legszívesebben ízük és állaguk miatt (30%), finomságuk okán (28%), éhségünk csillapítására (27%), vagy egyszerűen csak jó közérzetünk megteremtéséért (26%) fogyasztjuk ezen termékeket. Ez fontos információ a termékskála kialakításához egy Cukrászdának, hogy mennyiben fontos a hatásai és a külső megjelenése, valamint az ízlelése. Érdemes primer kutatással megfigyeléses módszerrel ellenőrizni!


 

(információ: Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke) 

 

Ezekből az édességekből tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. Ez egy növekvő tendencia része és elég szép mennyiséget jelent, amely a közel jövőre nézve kiegyensúlyozott magas profitot jelenthet. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket. Ez fontos a szolgáltatási rendszer kialakításánál. Belsőtér kialakítás szempontjából, hogy az elvitelre készülő édességek mechanizmusát segítsük vagy az ott fogyasztásét és hogyan alakítsuk ki a nyitvatartási rendet. De ezeket az adatokat érdemes kérdőívvel ellenőrizni, tehát primer kutatást végezni. (bár megfigyelhető is lehet)

 



 



 

A kövérek táplálékában több zsír és kevesebb cukor van :

Összefoglalva elmondhatjuk: indokolt a szénhidrátok és ezeken belül az édességek fogyasztásával kapcsolatos eddigi álláspontok felülvizsgálata. Az édességek olyan élelmiszerek, amelyeknél az élvezeti érték van előtérben.

Németországi vizsgálatok szerint a normál testtömegű személyek átlagosan 154 g édességet fogyasztanak naponta, az elhízottak 153 g-t. Számos tanulmány szerint az édességek fogyasztása és a testtömeg-index között negatív korreláció található. Táplálkozási vizsgálatok azt jelezték, hogy az édességekből naponta átlagosan 3,7 g zsír származik, ami az összes zsírfelvételben nem jelentős. Tehát jogos lehet azon elgondolás hazánkban, hogy az édességek nem felelősek az elhízásunkért és annak alapján bátran fogyasztunk édességeket és kevés %-ban gondoljuk ellenkezőleg ezt az állítást. Érdemes kérdőíves módszerrel primer kutatást végezni, hogy hány %-ban gondolják ellenkezőleg, mert ezzel fontos következtetést vonhatunk le az általános életszemléletről és megítélésről.

 


 

KSH szekunder adatok elemzése:

 

 

A foglalkoztatottság alakulása és az átlagkereset befolyásolják az emberek jövedelmét és így a keresletünket is. A munkanélküliség számának csökkenése és a foglalkoztattak számának növekedése, valamint az átlagkereset növekedése is kedvező hatás. Hiszen a munkanélküliek édesség fogyasztása sokkal kisebbnek sejthető és az alacsonyabb keresetű embereké is. Minél többen vannak a foglalkoztatottak és minél magasabb átlagkeresettel rendelkeznek annál jobban várható, hogy megjelennek vásárlóként. Primer kutatást érdemes végezni a vásárlók átlagkeresetéről és részesedéséről a fogyasztóink között kérdőíves módszerrel, valamint a fogyasztási szokásaikról megfigyelés végezhető. Érdemes előző primer kutatásokat összekötni: iskolai végzettség, igények, életszemlélet, ismereteikről stb. említett kutatásokat, hogy komplex képet kapjuk és tudjuk segíteni a Stop Cukrászda további fejlődését.


Eddig mindent a szekunder adatokból vetítettünk le és gyűjtöttünk ötleteket. A továbbiakban megmutatjuk, hogy milyen primer kutatásokat végeztünk el eddig.


X cukrászda primer (valós) kutatások adatai:

 

 Fogyasztás megoszlása a fogyasztás helye szerint:


Észre vehető hogy 80%ban az emberek a cukrászdában fogyasztják megvásárolt süteményüket és csak 20%ban viszik haza és fogyasztják el. Érdekes, hogy a szekunder adat szerint 78%-ban fogyasszák otthon. A különbség hatalmas a lokális adat és az országos közt, de a lokális adatból kiindulva kell gondolkoznunk.


Tortarendelés:


Az emberek zöme több mint 85%ka előre megrendeli a kívánt tortát míg ezzel szemben csak 15%kuk vásárol úgy hogy nem rendelik meg előre telefonon a kívánt süteményt, hanem helyben döntenek és vásárolnak.

 

 

Hosszú távon az egy főre jutó cukorfogyasztás állandósulni látszik. Ez nem biztos, hogy érvényes ránk, de a tápanyag bevitel szinte állandósult számai szerint lehetséges, hogy a piac egy helyben áll. Ez nézőpont kérdése lehet, hogy kedvező-e. Ha elégnek tekintjük az eddigi forgalmainkat, akkor tekinthetjük úgy, hogy állandó jó profitunk van és nincs veszélye a csökkenésnek. Viszont, ha elégedetlenek vagyunk, akkor lehet a várt növekedés nem fog megtörténni. Az édesipari kiadások az előző évekhez képest általában növekedő volt, ami viszont növelheti a bevételeinket. Az előző mutatók alapján valószínűbb, hogy mégis növekedés várható. De érdemes a bevételeinket nyomon követni.


Mivel minden szegmenst megcéloztunk így a kor csoportokban résztvevők száma és számuknak alakulása adhat támpontot, hogy mely korcsoportot vizsgáljuk jobban. A 15-65 évesek jelenthetik a legfőbb vizsgálati kört, de a 65 év felettiek számának növekedését figyelembe véve rájuk is figyelni kell. Primer kutatással kérdőíves módszerrel érdemes felmérni a vásárlóink korcsoport szerinti megoszlását.


Az édességek élénkítő hatása alapján feltételezhetjük, hogy a tanulók több édességet fogyasztanak ezen hatásból kifolyólag, tehát valószínűsíthetően a tanulók fogyasztása a jövőben nőhet, mivel a szellemi aktivitásuk nagy és több édességre lehet szükségük. Fontos ezért számuk alakulása, valamint fontos abból a szempontból, hogy feltételezzük, hogy a magasabb iskolázottságúak többet fogyasztanak nálunk ugyanezen megfontolásból. Primer kutatással a tanulók édességfogyasztásának a kiadásainak és létszámának alakulását nyomon követi kérdőíves módszerrel, valamint kérdőívesen felmérni az iskolai végzettség megoszlását a vásárlóinknál.


 

Láthatóan az élelmiszerfogyasztás és az élvezeti cikkek fogyasztása szépen növekszik és a kiadások is vele párhuzamban. Bár ebben sok számunkra közömbös adat van, de sejtést adhat egy belső szekunder kutatás eredményére is, hogy a cukrászati termékekre és a lokálisan piacon is érvényes tendencia lehet. Bár a cukor fogyasztása csökkenő tendenciát mutat, de nem jelentős nagyságút és benne vannak más számunkra közömbös termékek sokasága, tehát nem lehet mérvadó. Az italok fogyasztásának alakulása csak, mint kiegészítő termékek érdekesek, de összességében nézve növekvő a fogyasztásuk és tisztább adatok, amely jól használható. A fentiekből látható, hogy fontos a különböző sütemények fogyasztásának összesített (Analitikus nyilvántartás) dokumentálása legalább havi rendszerességgel és a kiegészítő termékeké, mert ezzel nyomon követhetjük a céget érintő keresleti oldal esetleges változásait és sávok felállítással, ha túllépi a forgalom lefelé vagy felfelé a fogyasztás mennyisége vagy a bevételek nagysága, akkor érdemes feltáró kutatást végezni az okairól, hogy a gyengülésre reagáljunk vagy az erősödésre tovább fokozzuk a növekedést. Fontos szekunder információk a cégnek.

Az édesség, mint szükséglet?

 2010.02.10. 17:33

 

A kutatás témája:



 

A kutatásom témája, hogy egy manapság fontos kérdésre keresem a választ. Az elmúlt időszakban egyre többször bírálták az édességfogyasztás élettani hatásait. „Az édességfogyasztása elhízást okoz és egészségtelen”. Ezt hallhattuk manapság sokszor. De vajon ezek szerint az édességgyárak csak megfelelő marketingjükkel hatnak ránk, hogy fogyasszuk állandóan vagy természetes szükségletünk , hogy fogyasszuk. De valóban olyan káros az egészségre? A következő kutatásban erre a kérdésre keresem a választ. Előzetes véleményem szerint az édességek a szükségletünk része.



 

A szükséglet, amit kielégít egy érdekes kérdés volt. Hiszen az édesség utáni vágy vajon szükséglet-e vagy egy jól generált igény?

 



 

Történeti áttekintés az édességről:



 

Kis kutatás után az édesség történtéről megállapíthatóvá vált, hogy az „A mai kekszek, a sütemények, a csokoládé és a cukrászáruk története az emberiséggel egyidős”(*)1. Már az ősember is fogyasztott mézet és gyümölcsöt, tehát az édességeket fogyasztotta. Amikor az első államok kialakultak szintén ezeket fogyasztották különböző formákban. Később egyre változatosabban fogyasztották. Főleg ünnepnapokon és vallási rítusoknál használták. Az ipari forradalom után egyre nagyobb mennyiségben és egyre nagyobb választékban gyártottak édességet. Az édesség árak csökkenésével pedig tömegfogyasztási cikké vált. Az emberi kreativitás határtalanul terjedt és egyre több egymástól lényegesen különböző édesség fajta jelent meg. Manapság kb. 1 milliárd ember fogyaszt édességet, amelyet valamilyen polcról leszedve fogyasztunk. Kezdetben az angol pékek a kenyeret megédesítve és visszarakták a kemencébe és az így keletkezett kétszer sült volt a mai kekszek elődje, amelyből a legtöbbet fogyasszuk mennyiségben. Eleinte ezek a luxus cikkek közé tartoztak és csak a gazdagok tudták élvezni. Tehát mindig is ismertük. Vajon alapvető (fiziológiai) szükségletünk volt az édes íz utáni vágy, ahogy a nyelvünk minden íz világot, amit képes megkülönböztetni megtehesse?


 

 
 
 

A következőkben megpróbálok választ adni erre a kérdésre. A történelmi áttekintés az alapja az előzetes feltevésemnek. A Maslow által felvázolt piramisban csupán az éhségkielégítés szerepel. De vajon, ha már ennyire régen fogyasszuk, akkor van-e kapcsolat az éhség és az édes íz iránti igény között? Feltevésem szerint szoros kapcsolat lehet a kettő között.



 



 

1Az idézet az http://www.edestenyek.hu/sub_edessegek_03.htm első sorából való. A szerző ismeretlen, de a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége lektorálta. És engem is ez a kijelentés vezetett a téma választásában, hogy beindítsa érdeklődésemet a kutatás irányába

 



 

Maslow piramis (a szükségleti hierarchia):



 

Önmegvalósítás

Elismerés,siker

Szeretet és hova tartozás

Biztonsági szükségletek
 

Fizológiai szükségletek

 

(Ábra: Bauer-Berács-Kenesei: Marketing alapismeretek, Aula Könyvkiadó 60.oldal)



 

A szükségleti hierarchia megmutatja az egyes szükségletek fontosságát. Azt is jelenti, hogy az egyes szükségletek kielégítésével juthatunk magasabb szükségleti szintre. Előzetes elgondolásom szerint a legalsó szinten található az édességfogyasztása. Tehát alapvető szükségletünknek remélem. A kutatás során kiderül, hogy szükséglet-e és valóban itt található-e az édesség? Általában erre a szintre az éhség, szomjúság csillapítását sorolják.



 

Az édesség szerepe:



 

Láthatóan az ősemberek az édességeket, mint fiziológiai(*)1 szükségletük fogyasztották az egyéb húsfélék, hal, gabona, zöldségek mellette, de mindenképpen az étrendjük része volt. A civilizációk kialakulása utána az édességek egy része átkerült a luxus cikkek körébe, tehát a szükségleti piramisban magasabb helyet foglaltak el. A biztonsági szükséglet felé az emocionális érzelmek kielégítéséhez. Ez az állapot a modern korig a XX. századig volt érvényes, amely után az édességek kezdtek az ár csökkenésével visszakerülni a többi édesség mellé a fiziológiai szükségletek körébe. Persze a nagy választék és az olcsóság felborította kicsit a téma egyszerűségét. Hiszen még az ősember éhségkielégítés céljából fogyasztotta az édességeket. Manapság egyre inkább élvezetkielégítő szerepe miatt fogyasszuk. Köztudottan pl. a csokoládé az agyműködésre élénkítő hatással van és az édességek energia tartalma is hasonló hatást ér. És nem beszélve arról a tényről, hogy manapság inkább marketing miatt fogyasszuk az édességet vagy szükségleti elhatározásból?



 

Persze a modern gazdaságban rengeteg impulzus ér minket vásárláskor. A termékek csomagolásán a z illusztrációk, az akciós árak. Az édesség állaga és formája is hatással van ránk. Sok módszerrel hatnak az édesség utáni vágy keltésére, hogy felmerüljön az igényünk a fogyasztására.



 

Kutatások szerint az ízlelés nemcsak élvezetet nyújt, ha édeset ízlelünk, hanem fontos szerepe van a szervezetünk védekezésében is. A szervezetünknek meg alapszükséglet-e az, hogy minden funkcióját használja a nyelvünknek, tehát hogy kihasználjuk az ízlelés képességét. Különösen fontos az édes íz kielégítése. Bár még túl sokat nem sikerült a tudománynak erről megfejtenie, de ezek az állítások biztosan kijelenthetőek.


 

"Az ízlelés fontossága vitathatatlan, hiszen egyszerre jelent védelmet és örömforrást. Még a beszélt nyelvben is megjelenik, hiszen ki ne ismerné az édes örömöt, a megkeseredett kapcsolatokat, a savanyú szőlőt, és az élet sava-borsát?" - nyilatkozta a cikksorozat egyik írója, Paul A.S. Breslin (Életmód magazinnak 2008.02.28.sz. 2.oldal 19. sora)



 

Az új kutatások szerint szervezetünk igényli, hogy a gabona, zöldség-gyümölcs, hús, édesség 6:4:2:1 arányban teljesüljön (ősemberek is ezt próbálták). Az új választékos étrend trendje is ezt célozza meg, hogy az édességet kisebb mennyiségben igen is szükséges fogyasztani, de az arányok megtartása mellett szabad és nem szabad a marketing igénygenerálása miatt túlzásokba esve fogyasztani.(*)2

Annyiban igaz tehát a feltevés jogossága, hogy az édesség, mint az éhség érzet csillapításának kb. 27%-aként jelenik meg a felmérések szerint. Az édesség, mint kifinomult szenvedélyforrás és az élvezet előtérbe kerülése már egy generált igény hozzácsatolása egy létező alapvető szükséglethez, amely az édesség tömegessé válásával nőtte ki magát a 18. században. Tehát statisztikailag 27%-ban még mindig az éhségkielégítő szerep jelen van napjainkban is, de már meghatározóbb a gusztusosság 30%, a finomság 28% és a plusz jó érzés 26%-ban.



 

A kutatás eredménye:



 

Tehát egyértelmű választ nem kapunk a kérdésre, hiszen mindegyik jelen van már elég kiegyensúlyozott súlyokkal. Lehet fiziológiai szükséglet, lehet élvezeti cikk és lehet generált igény. Hogy kinél melyik miatt kerül az asztalra az egyénektől függ. Hogy végül melyik nyer az majd idővel kiderül. Talán hála az új étrend trendek térhódításának végül, mint fiziológiai szükséglet lesz az édességfogyasztása.


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 

Irodalomjegyzék:


 


 


 

1Fiziológia: Az élő szervezetben lezajló folyamatokkal foglalkozó tudomány, vagyis élettan.-Tótfalusi István: Idegen szavak magyarul című könyvéből (Tinta Könykiadó)121. Oldal 20.sor- értelmezése ebben az esetben, hogy élettanilag fontos.


 

2A gondolatokat Kulcsár Gábor („Csontmester”) szakember által fogalmaztam meg. A hivatlos weblapján közölt tanácsai alapján, amelyekkel egyetértettem és felhasználtam. http://www.csontmester.hu/kez_taplalkozas.html

süti beállítások módosítása