A kutatás témája:
A kutatásom témája, hogy egy manapság fontos kérdésre keresem a választ. Az elmúlt időszakban egyre többször bírálták az édességfogyasztás élettani hatásait. „Az édességfogyasztása elhízást okoz és egészségtelen”. Ezt hallhattuk manapság sokszor. De vajon ezek szerint az édességgyárak csak megfelelő marketingjükkel hatnak ránk, hogy fogyasszuk állandóan vagy természetes szükségletünk , hogy fogyasszuk. De valóban olyan káros az egészségre? A következő kutatásban erre a kérdésre keresem a választ. Előzetes véleményem szerint az édességek a szükségletünk része.
A szükséglet, amit kielégít egy érdekes kérdés volt. Hiszen az édesség utáni vágy vajon szükséglet-e vagy egy jól generált igény?
Történeti áttekintés az édességről:
Kis kutatás után az édesség történtéről megállapíthatóvá vált, hogy az „A mai kekszek, a sütemények, a csokoládé és a cukrászáruk története az emberiséggel egyidős”(*)1. Már az ősember is fogyasztott mézet és gyümölcsöt, tehát az édességeket fogyasztotta. Amikor az első államok kialakultak szintén ezeket fogyasztották különböző formákban. Később egyre változatosabban fogyasztották. Főleg ünnepnapokon és vallási rítusoknál használták. Az ipari forradalom után egyre nagyobb mennyiségben és egyre nagyobb választékban gyártottak édességet. Az édesség árak csökkenésével pedig tömegfogyasztási cikké vált. Az emberi kreativitás határtalanul terjedt és egyre több egymástól lényegesen különböző édesség fajta jelent meg. Manapság kb. 1 milliárd ember fogyaszt édességet, amelyet valamilyen polcról leszedve fogyasztunk. Kezdetben az angol pékek a kenyeret megédesítve és visszarakták a kemencébe és az így keletkezett kétszer sült volt a mai kekszek elődje, amelyből a legtöbbet fogyasszuk mennyiségben. Eleinte ezek a luxus cikkek közé tartoztak és csak a gazdagok tudták élvezni. Tehát mindig is ismertük. Vajon alapvető (fiziológiai) szükségletünk volt az édes íz utáni vágy, ahogy a nyelvünk minden íz világot, amit képes megkülönböztetni megtehesse?
|
A következőkben megpróbálok választ adni erre a kérdésre. A történelmi áttekintés az alapja az előzetes feltevésemnek. A Maslow által felvázolt piramisban csupán az éhségkielégítés szerepel. De vajon, ha már ennyire régen fogyasszuk, akkor van-e kapcsolat az éhség és az édes íz iránti igény között? Feltevésem szerint szoros kapcsolat lehet a kettő között.
1Az idézet az http://www.edestenyek.hu/sub_edessegek_03.htm első sorából való. A szerző ismeretlen, de a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége lektorálta. És engem is ez a kijelentés vezetett a téma választásában, hogy beindítsa érdeklődésemet a kutatás irányába
Maslow piramis (a szükségleti hierarchia):
Önmegvalósítás
Elismerés,siker
Szeretet és hova tartozás
Biztonsági szükségletek
Fizológiai szükségletek
(Ábra: Bauer-Berács-Kenesei: Marketing alapismeretek, Aula Könyvkiadó 60.oldal)
A szükségleti hierarchia megmutatja az egyes szükségletek fontosságát. Azt is jelenti, hogy az egyes szükségletek kielégítésével juthatunk magasabb szükségleti szintre. Előzetes elgondolásom szerint a legalsó szinten található az édességfogyasztása. Tehát alapvető szükségletünknek remélem. A kutatás során kiderül, hogy szükséglet-e és valóban itt található-e az édesség? Általában erre a szintre az éhség, szomjúság csillapítását sorolják.
Az édesség szerepe:
Láthatóan az ősemberek az édességeket, mint fiziológiai(*)1 szükségletük fogyasztották az egyéb húsfélék, hal, gabona, zöldségek mellette, de mindenképpen az étrendjük része volt. A civilizációk kialakulása utána az édességek egy része átkerült a luxus cikkek körébe, tehát a szükségleti piramisban magasabb helyet foglaltak el. A biztonsági szükséglet felé az emocionális érzelmek kielégítéséhez. Ez az állapot a modern korig a XX. századig volt érvényes, amely után az édességek kezdtek az ár csökkenésével visszakerülni a többi édesség mellé a fiziológiai szükségletek körébe. Persze a nagy választék és az olcsóság felborította kicsit a téma egyszerűségét. Hiszen még az ősember éhségkielégítés céljából fogyasztotta az édességeket. Manapság egyre inkább élvezetkielégítő szerepe miatt fogyasszuk. Köztudottan pl. a csokoládé az agyműködésre élénkítő hatással van és az édességek energia tartalma is hasonló hatást ér. És nem beszélve arról a tényről, hogy manapság inkább marketing miatt fogyasszuk az édességet vagy szükségleti elhatározásból?
Persze a modern gazdaságban rengeteg impulzus ér minket vásárláskor. A termékek csomagolásán a z illusztrációk, az akciós árak. Az édesség állaga és formája is hatással van ránk. Sok módszerrel hatnak az édesség utáni vágy keltésére, hogy felmerüljön az igényünk a fogyasztására.
Kutatások szerint az ízlelés nemcsak élvezetet nyújt, ha édeset ízlelünk, hanem fontos szerepe van a szervezetünk védekezésében is. A szervezetünknek meg alapszükséglet-e az, hogy minden funkcióját használja a nyelvünknek, tehát hogy kihasználjuk az ízlelés képességét. Különösen fontos az édes íz kielégítése. Bár még túl sokat nem sikerült a tudománynak erről megfejtenie, de ezek az állítások biztosan kijelenthetőek.
"Az ízlelés fontossága vitathatatlan, hiszen egyszerre jelent védelmet és örömforrást. Még a beszélt nyelvben is megjelenik, hiszen ki ne ismerné az édes örömöt, a megkeseredett kapcsolatokat, a savanyú szőlőt, és az élet sava-borsát?" - nyilatkozta a cikksorozat egyik írója, Paul A.S. Breslin (Életmód magazinnak 2008.02.28.sz. 2.oldal 19. sora) |
Az új kutatások szerint szervezetünk igényli, hogy a gabona, zöldség-gyümölcs, hús, édesség 6:4:2:1 arányban teljesüljön (ősemberek is ezt próbálták). Az új választékos étrend trendje is ezt célozza meg, hogy az édességet kisebb mennyiségben igen is szükséges fogyasztani, de az arányok megtartása mellett szabad és nem szabad a marketing igénygenerálása miatt túlzásokba esve fogyasztani.(*)2
Annyiban igaz tehát a feltevés jogossága, hogy az édesség, mint az éhség érzet csillapításának kb. 27%-aként jelenik meg a felmérések szerint. Az édesség, mint kifinomult szenvedélyforrás és az élvezet előtérbe kerülése már egy generált igény hozzácsatolása egy létező alapvető szükséglethez, amely az édesség tömegessé válásával nőtte ki magát a 18. században. Tehát statisztikailag 27%-ban még mindig az éhségkielégítő szerep jelen van napjainkban is, de már meghatározóbb a gusztusosság 30%, a finomság 28% és a plusz jó érzés 26%-ban.
A kutatás eredménye:
Tehát egyértelmű választ nem kapunk a kérdésre, hiszen mindegyik jelen van már elég kiegyensúlyozott súlyokkal. Lehet fiziológiai szükséglet, lehet élvezeti cikk és lehet generált igény. Hogy kinél melyik miatt kerül az asztalra az egyénektől függ. Hogy végül melyik nyer az majd idővel kiderül. Talán hála az új étrend trendek térhódításának végül, mint fiziológiai szükséglet lesz az édességfogyasztása.
Irodalomjegyzék:
Bauer-Berács-Kenesei: Marketing alapismeretek, Aula Könyvkiadó,2007 (Budapest) 5-65 oldal
Életmód Magazin 2008.02.28 száma 2-3 oldal
Tótfalusi István: Idegen szavak magyarul című könyvéből, Tinta Könykiadó, 2007 (Budapest) 121. oldal
1Fiziológia: Az élő szervezetben lezajló folyamatokkal foglalkozó tudomány, vagyis élettan.-Tótfalusi István: Idegen szavak magyarul című könyvéből (Tinta Könykiadó)121. Oldal 20.sor- értelmezése ebben az esetben, hogy élettanilag fontos.
2A gondolatokat Kulcsár Gábor („Csontmester”) szakember által fogalmaztam meg. A hivatlos weblapján közölt tanácsai alapján, amelyekkel egyetértettem és felhasználtam. http://www.csontmester.hu/kez_taplalkozas.html
