Szekunder kutatások adatai és elemzése, valamint primer kutatásokra való igény feltérképezése

A szénhidrátokkal kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket ismertették a Magyar Táplálkozástudományi Társaság augusztus végén megrendezett, A szénhidrátok szerepe a táplálkozásban, a modern táplálkozástudomány eredményei tükrében című konferenciáján.
A táplálkozási szakértők most felülvizsgálták korábbi ajánlásaikat, és a bűnbaknak kikiáltott szénhidrátokat felmentették a korábbi vádak alól.
A szénhidrátfogyasztással szemben máig fontos ellenérv a szénhidrátoknak, főként az édességeknek a testsúlyra és fogakra gyakorolt kedvezőtlen hatása. A Magyar Édességgyártók Szövetségének megbízásából idén nyáron Magyarországon végzett kutatásból az derült ki, hogy a kövérségért és a fogszuvasodásért az emberek hazánkban is elsősorban az édességeket és a chips-féléket teszik felelőssé. A kutatási eredmények ennek éppen ellenkezőjét bizonyítják. Ezek szerint nem a megemelt szénhidrátbevitel vezet testsúlytöbblethez. Az elhízás kialakulásában, a helytelen táplálkozás mögött a tápanyagok és a helyes étrend ismeretének hiánya, a fokozott zsírbevitel és a fizikai aktivitásszint csökkenése áll.
A szénhidrátok rehabilitálása a csokoládé pozitív hatásainak felismerésével kezdődött. Korábban már írtunk róla, hogy a kakaó alapanyagú termékek nemcsak lassítják az öregedési folyamatot és a rákos megbetegedések kialakulását, de javítják a kedélyállapotot, és serkentik az agyműködést is.

Miért van szükségünk szénhidrátokra?

A tápanyagok közül a szénhidrátok azok, amelyek rövid távon is meghatározzák teljesítőképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében, melyet a szénhidrátfelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg.

A szénhidrátoknak két fő típusát különböztetjük meg: a cukrokat és a keményítőket. Az élelmiszerekben a leggyakoribb cukrok közé tartozik a szacharóz, a glükóz és a fruktóz, melyek a gyümölcsökben, a zöldségekben és a mézben fordulnak elő. A mindenki által kristályos vagy (por)cukor néven ismert szacharózt cukornádból vagy répacukorból állítják elő. Fő keményítőforrásaink a gabonafélék és a burgonya.
A szőlőcukor az agy, illetve az idegszövet alapvető energiaforrása, és általánosan a gyorsan rendelkezésre álló energiát képviseli.

A cukrok a szervezetben számos életfontosságú funkciót ellátó molekulák alkotói is, az öröklődő tulajdonságokat hordozó ribonukleinsavtól a kötőszövetet felépítő, poliszacharidot tartalmazó kollagénen és elasztinon, továbbá a sejtfal egyik alkotóján át a nyálkahártyák védelmét szolgáló mukopoliszacharidokig.

Nemzetközi összehasonlításban az átlagos cukorfogyasztás 51-131 g/nap/személy között változik, ami az össz-energiabevitel 8-21 százalékát teszi ki.

Az anyagcsere egyensúlyának fenntartásához minimálisan napi 50 g szénhidrát szükséges, de 4184 kJ (1000 kcal) felvett energiára számítva 125-150 g kívánatos. Az agy naponta mintegy 140 g glükózt használ fel.

Korábbi feltételezések szerint a cukorban gazdag étrendnek alacsony a tápértéke, ez azonban megdőlni látszik, mivel a kutatások bebizonyították, hogy nagy cukorbevitel esetén nem csökken a tápanyagok bevitele olyan mértékben, hogy az hiányt eredményezne. Egy skót felmérés szerint hosszú távon a nagy cukortartalmú ételeket fogyasztó személyeknek kisebb a zsírbevitele. Ezen adatok fontosak lehetnek, mert ezek fogják képviselni a jövőbeli táplálkozási szokásokat, tehát ha valaki ezen megfontolásokból kihagyta étrendjéből az édességeket tudatos táplálkozás mellett keresletet fog jelenti egy cukrászdának. Érdemes felmérést végezni kérdőíves módszerrel, hogy hány %-a az embereknek rendelkezik ismeretekkel erről?

Boldoggá és okossá tesz:

A szénhidrátok javítják a kedélyállapotot, és pozitív hatással vannak a mentális teljesítőképességre is. A táplálkozás köztudottan örömforrás, valamint fontos szerepet játszik a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, így a kommunikációnak is sajátos eszköze. Ez fontos lehet, hogy a jövőben növekedhet a tanulók számánál az édességfogyasztás még jobban, valamint a családosok körében. Érdemes kérdőíves formában skála mérőszámok alapján megítélni, hogy hány %-ban befolyásolja ez a tény a fogyasztókat?

De mi van a fogakkal?

A fogszuvasodás kialakulásáért nem egyértelműen a cukor a felelős. A legtöbb nyugati országban a fogszuvasodás gyakorisága nagymértékben csökkent, annak ellenére, hogy a szénhidrátfogyasztásban nem figyelhető meg változás. Az étrend és a fogak egészsége szorosan összefügg egymással, de az a hit, miszerint a szénhidrátok fogyasztásának csökkenésével javul a lakosság fogászati állapota, mára túlhaladottá vált. Ez biztató információ és reméljük ez is befolyásolja majd a keresletet pozitív irányba. Érdemes kérdőíves felmérést készíteni, hogy mekkora visszatartó erőt jelent a fogszuvasodás a fogyasztóban?

Cukor pro- és kontra

- Kétségtelen kapcsolat van a fogszuvasodás és a fermentálható szénhidrátok között, azonban a kifogástalan száj- és fogápolással, ennek veszélye minimalizálható

- Vannak megfigyelések, melyek a cukorfogyasztás és a vastagbélrák közötti összefüggésre utalnak, ez azonban minden valószínűséggel nem oki kapcsolat, hanem a túlságosan sok cukrot tartalmazó étrend rákellenes anyagokban való szegénységét, a kiegyensúlyozatlanságot jelzi

- Sok édesség elfogyasztása után emelkedhet a vérnyomás, de ez nem tartós

- Nincs összefüggés a felnőttkori, 2-es típusú cukorbetegség és a cukorfogyasztás között. Ezt alátámasztja az is, hogy a cukornádvágó munkások között, akik az aratás idején rendszeresen nagy mennyiségű frissen kipréselt levet isznak meg, nem gyakoribb a cukorbetegség. A korszerű felfogás szerint kis mennyiségű répacukor a cukorbetegek étrendjébe is beilleszthető, hátrányos következménye nincs, és nem tapasztalható különbség a természetes és a hozzáadott cukor hatása között

• A cukor tiltása a zsírbevitel emelkedésének veszélyével jár, ami magában foglalja az elhízás fokozott kockázatát. Az étkezés utáni vércukorszint-emelkedés függ az ételek elkészítési módjától is, nemcsak az egyszerre bevitt szénhidrát mennyiségétől

• Nem hagyhatjuk említés nélkül az egyes cukrokkal szemben jelentkező intoleranciát (tejcukor-, szorbit-, fruktóz intolerancia) és más, veleszületett szénhidrát-anyagcsere zavarokat, amelyek főleg csecsemőknél és kisgyermekeknél figyelhetők meg. Az adott cukor fogyasztásának kerülése jelentős részben megszünteti a tüneteket.

Megállapítható, hogy a cukorbetegségnek nem okozója az édesség és hogy rossz élettani hatásai már bizonyítottan elkerülhetőek. Reméljük a fogyasztási szokásokat erősíteni fogja az édességfogyasztás növekedésével. Érdemes kérdőívvel primer kutatást végezni, hogy az emberek milyen káros és pozitív hatások ismeretében fogyasztanak édességet és hogyan befolyásolhatjuk őket tájékoztatással?

További szekunder adatok:

Mi magyarok a legszívesebben ízük és állaguk miatt (30%), finomságuk okán (28%), éhségünk csillapítására (27%), vagy egyszerűen csak jó közérzetünk megteremtéséért (26%) fogyasztjuk ezen termékeket. Ez fontos információ a termékskála kialakításához egy Cukrászdának, hogy mennyiben fontos a hatásai és a külső megjelenése, valamint az ízlelése. Érdemes primer kutatással megfigyeléses módszerrel ellenőrizni!

(információ: Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke) 

 

Ezekből az édességekből tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. Ez egy növekvő tendencia része és elég szép mennyiséget jelent, amely a közel jövőre nézve kiegyensúlyozott magas profitot jelenthet. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket. Ez fontos a szolgáltatási rendszer kialakításánál. Belsőtér kialakítás szempontjából, hogy az elvitelre készülő édességek mechanizmusát segítsük vagy az ott fogyasztásét és hogyan alakítsuk ki a nyitvatartási rendet. De ezeket az adatokat érdemes kérdőívvel ellenőrizni, tehát primer kutatást végezni. (bár megfigyelhető is lehet)

 

A kövérek táplálékában több zsír és kevesebb cukor van :

Összefoglalva elmondhatjuk: indokolt a szénhidrátok és ezeken belül az édességek fogyasztásával kapcsolatos eddigi álláspontok felülvizsgálata. Az édességek olyan élelmiszerek, amelyeknél az élvezeti érték van előtérben.

Németországi vizsgálatok szerint a normál testtömegű személyek átlagosan 154 g édességet fogyasztanak naponta, az elhízottak 153 g-t. Számos tanulmány szerint az édességek fogyasztása és a testtömeg-index között negatív korreláció található. Táplálkozási vizsgálatok azt jelezték, hogy az édességekből naponta átlagosan 3,7 g zsír származik, ami az összes zsírfelvételben nem jelentős. Tehát jogos lehet azon elgondolás hazánkban, hogy az édességek nem felelősek az elhízásunkért és annak alapján bátran fogyasztunk édességeket és kevés %-ban gondoljuk ellenkezőleg ezt az állítást. Érdemes kérdőíves módszerrel primer kutatást végezni, hogy hány %-ban gondolják ellenkezőleg, mert ezzel fontos következtetést vonhatunk le az általános életszemléletről és megítélésről.

 

KSH szekunder adatok elemzése:

A foglalkoztatottság alakulása és az átlagkereset befolyásolják az emberek jövedelmét és így a keresletünket is. A munkanélküliség számának csökkenése és a foglalkoztattak számának növekedése, valamint az átlagkereset növekedése is kedvező hatás. Hiszen a munkanélküliek édesség fogyasztása sokkal kisebbnek sejthető és az alacsonyabb keresetű embereké is. Minél többen vannak a foglalkoztatottak és minél magasabb átlagkeresettel rendelkeznek annál jobban várható, hogy megjelennek vásárlóként. Primer kutatást érdemes végezni a vásárlók átlagkeresetéről és részesedéséről a fogyasztóink között kérdőíves módszerrel, valamint a fogyasztási szokásaikról megfigyelés végezhető. Érdemes előző primer kutatásokat összekötni: iskolai végzettség, igények, életszemlélet, ismereteikről stb. említett kutatásokat, hogy komplex képet kapjuk és tudjuk segíteni a Stop Cukrászda további fejlődését.

Eddig mindent a szekunder adatokból vetítettünk le és gyűjtöttünk ötleteket. A továbbiakban megmutatjuk, hogy milyen primer kutatásokat végeztünk el eddig.

X cukrászda primer (valós) kutatások adatai:

Hosszú távon az egy főre jutó cukorfogyasztás állandósulni látszik. Ez nem biztos, hogy érvényes ránk, de a tápanyag bevitel szinte állandósult számai szerint lehetséges, hogy a piac egy helyben áll. Ez nézőpont kérdése lehet, hogy kedvező-e. Ha elégnek tekintjük az eddigi forgalmainkat, akkor tekinthetjük úgy, hogy állandó jó profitunk van és nincs veszélye a csökkenésnek. Viszont, ha elégedetlenek vagyunk, akkor lehet a várt növekedés nem fog megtörténni. Az édesipari kiadások az előző évekhez képest általában növekedő volt, ami viszont növelheti a bevételeinket. Az előző mutatók alapján valószínűbb, hogy mégis növekedés várható. De érdemes a bevételeinket nyomon követni.

Mivel minden szegmenst megcéloztunk így a kor csoportokban résztvevők száma és számuknak alakulása adhat támpontot, hogy mely korcsoportot vizsgáljuk jobban. A 15-65 évesek jelenthetik a legfőbb vizsgálati kört, de a 65 év felettiek számának növekedését figyelembe véve rájuk is figyelni kell. Primer kutatással kérdőíves módszerrel érdemes felmérni a vásárlóink korcsoport szerinti megoszlását.

Az édességek élénkítő hatása alapján feltételezhetjük, hogy a tanulók több édességet fogyasztanak ezen hatásból kifolyólag, tehát valószínűsíthetően a tanulók fogyasztása a jövőben nőhet, mivel a szellemi aktivitásuk nagy és több édességre lehet szükségük. Fontos ezért számuk alakulása, valamint fontos abból a szempontból, hogy feltételezzük, hogy a magasabb iskolázottságúak többet fogyasztanak nálunk ugyanezen megfontolásból. Primer kutatással a tanulók édességfogyasztásának a kiadásainak és létszámának alakulását nyomon követi kérdőíves módszerrel, valamint kérdőívesen felmérni az iskolai végzettség megoszlását a vásárlóinknál.

Láthatóan az élelmiszerfogyasztás és az élvezeti cikkek fogyasztása szépen növekszik és a kiadások is vele párhuzamban. Bár ebben sok számunkra közömbös adat van, de sejtést adhat egy belső szekunder kutatás eredményére is, hogy a cukrászati termékekre és a lokálisan piacon is érvényes tendencia lehet. Bár a cukor fogyasztása csökkenő tendenciát mutat, de nem jelentős nagyságút és benne vannak más számunkra közömbös termékek sokasága, tehát nem lehet mérvadó. Az italok fogyasztásának alakulása csak, mint kiegészítő termékek érdekesek, de összességében nézve növekvő a fogyasztásuk és tisztább adatok, amely jól használható. A fentiekből látható, hogy fontos a különböző sütemények fogyasztásának összesített (Analitikus nyilvántartás) dokumentálása legalább havi rendszerességgel és a kiegészítő termékeké, mert ezzel nyomon követhetjük a céget érintő keresleti oldal esetleges változásait és sávok felállítással, ha túllépi a forgalom lefelé vagy felfelé a fogyasztás mennyisége vagy a bevételek nagysága, akkor érdemes feltáró kutatást végezni az okairól, hogy a gyengülésre reagáljunk vagy az erősödésre tovább fokozzuk a növekedést. Fontos szekunder információk a cégnek.